Paleo nutella

Említettem már, hogy édesszájú vagyok? :) Mindig is nagyon szerettem a boltban kapható csokikrémeket és egyéb édes kencéket (különösen a Nutellát és a Milky Way-t), annak ellenére is, hogy tudtam, nem valami egészségesek, köszönhetően a rengeteg hozzáadott cukornak és tartósítószernek. Még arra is képes voltam, hogy tanulás vagy filmnézés közben kikanalazzam...az is előfordult, hogy annyira belemerültem a kanalazgatásba, hogy a végén már nem maradt mit :) Skóciában azonban annyira drágák voltak, hogy eszembe sem jutott vásárolni belőlük, így szépen lassan leszoktam róluk (vagy inkább áttértem a lemon curdre).

Pocak Panna azonban újra bevitt a bűnbe, amikor megláttam a honlapon a paleósított csokis mogyorókrémet. Annyira egyszerűnek tűnt az elkészítése, és annyira csábítóak voltak a róla készült képek, hogy nem tudtam ellenállni neki, és tegnap én is megcsináltam. Mondanom sem kell, sokkal mogyorósabb és sokkal csokisabb bármelyik boltban kapható krémnél. Jobbik fél sem rest, ha kóstolásról van szó ;)

Paleo nutella - hozzávalók:

30 dkg törökmogyoró
3 dkg kókuszzsír megolvasztva
4 dkg holland, cukrozatlan kakaópor
6 dkg méz
2-3 ek paleolaj
60 ml víz
1 mk vaníliapor

Ha héjas mogyorót veszel, első lépésként tedd 180 fokra előmelegített sütőbe pár perc erejéig, amíg megrepedezik a héja és el kezd illatozni. A még meleg mogyorót tedd konyharuhába, és rázd addig, amíg meg nem szabadul a teljes "ruházattól". Hagyd teljesen kihűlni.

A kihűlt, megtisztított mogyorót öntsd aprítógépbe, és keverd egészen addig, amíg krémes állagúvá válik (10-15 perc, teljesítménytől függően). Ha ez megtörténik, add hozzá a maradék hozzávalókat, és keverd homogén, jól kenhető masszává. Adagold üveg(ek)be, és fogyasztásig tárold hűtőszekrényben.

Megjegyzés: Pocak Panna képein úgy látszik, hogy egy kicsit folyékonyabb krém a végeredmény, az enyém azonban viszonylag sűrű lett. Gondolom, függ attól is, milyen kakaóport használunk. Legközelebb (persze, hogy lesz legközelebb :) ) kicsit több olajat fogok hozzáadni.

Pikáns tökmaglisztes kenyér

Az történt, hogy a jó dolgokba is könnyű beleunni - így jártam az első paleo kenyeremmel. Az elmúlt egy-két hétben már alig akart lecsúszni, szabályszerűen könyörögnöm kellett minden egyes falatnál, hogy ne fulladjak meg. Az íze még mindig nagyon finom volt (bár ezzel egyedül én voltam így, mindenki más inkább a fehér kenyérre szavazott :) ), de az állagával már nem voltam kibékülve.

Nyár óta "porosodott" a polcomon a tökmagliszt, még szüleimtől kaptam nyaralási ajándékként. Nagy bajban voltam, mi készüljön belőle, nem nagyon ismertem ezt a maglisztet. Egyáltalán nem tartom magam gyakorlott háziasszonynak vagy konyhafőnöknek, így napokig bújtam az internetet, hogy olyan kenyérreceptre leljek, amely rögtön megnyeri a tetszésem, és végre a tökmaglisztem is hasznosítani tudjam. Alapnak Zsu receptjét használtam, de az ízesítése egy kicsit eltérő lett. Ennek a kenyérnek már lett "héja" is, belül pedig nagyon omlós, nem olyan száraz, mint az előző. Új kedvenc! :)

Pikáns tökmaglisztes kenyér - hozzávalók:

10 dkg tökmagliszt
5 dkg lenmagliszt
5 dkg finomra őrölt dió
1-2 ek szezámpehely
1 ek lenmag
1 ek chia azték zsálya mag
1 szál szárított chilipaprika őrölve
2 csipet őrölt rozmaring
2 csipet szárított kakukkfű
4 tojás
1 ek kókuszzsír megolvasztva
1,5-2 dl víz

A száraz alapanyagokat és a nedves hozzávalókat külön tálban keverd össze, majd elegyítsd homogén masszává. Az eredeti recept szerint akkor jó, ha a tészta egy kicsit folyós, én ehhez annyira nem ragaszkodtam. 180 fokra előmelegített sütőben, egy kisebb kenyérformában 35-40 percig sütöttem, majd a formából kiemelve hűtöttem. A szeletéssel várj addig, amíg teljesen kihűl, különben atomjaira hullik szét :)

Hogyan is kezdődött?

Körülbelül fél éve érzem, hogy valami nincs rendben a szervezetemmel...no, nem szervi gondokra gyanakodtam, de a közérzetem nem volt az igazi. Először a környezeti változást okoltam (tanulmányi okokból egy évre Glasgow-ba, Skóciába költöztem), aztán az egyedüllétet (egy év a szeretteim és a barátaim nélkül bizony, minden előzetes várakozásom ellenére, nem volt könnyű), végül a rossz táplálkozást, mert bár rengeteg gyümölcsöt és zöldséget ettem (persze, önmagamhoz képest), bizony, rengeteg édességet is elfogyasztottam, elsősorban közérzeti problémáim orvoslására...ördögi kör! :)

Nyáron végül úgy döntöttem, ha hazajövök, változtatok a korábbi étkezésemen. Először a fogyás is vezérelt (bizony, a sok édesség és stressz megtette a hatását, és 10 kiló szinte észrevétlenül felkúszott egyébként sem párductestemre), de legfontosabb mégiscsak a közérzetem javítása volt. Így találtam rá a paleo diétára, amely elsőre lenyűgözött (annak ellenére, hogy kedvenc ételeim 90%-a tiltott kategóriába került, szipp).

Mit is jelent a paleo? Elsőre furcsának tűnhet, hogy a hétköznapi élelmiszerek jelentős részére a paleo táplálkozás hívei nemet mondanak, jómagam is nehezen képzeltem el az étkezéseket cukor-, glutén- és laktózmentesen, de ma már nagyon egyszerűnek hat. Zöldségek közül gyakorlatilag bármit meg lehet enni, egyedüli kivételt a hüvelyesek jelentenek (amelyek az én nagy kedvenceim - voltak), valamint a magas keményítő-tartalmúak, mint a burgonya és a kukorica. A gluténtartalmú liszteket a maglisztek helyettesítik a konyhámban, cukor helyett pedig xilitet és mézet használok. Ami a legélesebb váltás volt: a tejtermékek elhagyása, ezek voltak a gyengéim, különösen a natúr joghurt és a lágy sajtok. Egy külön bejegyzésben később részletesen írok majd mindezek hátteréről is, ígérem :)



Immár harmadik hete élek e szerint az életmód szerint (igenis, a paleo nem diéta, sokkal inkább életmód), és kezdeti tapasztalataim nagyon is pozitívak:


- 3 hét alatt 3 kilogrammal lettem könnyebb, és még bele sem kezdtem a megerőltető fizikai gyakorlatokba (nem szerettem volna egyszerre sokkolni a testem étrendváltással és kemény edzésekkel),

- könnyebben mozgok, és lassan kezdek visszaállni az 5-6 óra alvásra, amihez hozzá vagyok szokva (Skóciában volt olyan éjszaka, hogy 12 órát aludtam...tudom, másoknak ez a természetes, de engem szinte sokkolt, hogy majdnem átaludtam a napot hasznos ténykedés nélkül),

- kapcsolódva az előző megjegyzéshez, energikusabbnak is érzem magam, nem jelent gondot az egész napos munka, bár a koncentrációmon lenne még mit javítanom,

- bár még mindig hadilábon állok a zöldségekkel és gyümölcsekkel, a paleo ilyen rövid idő alatt is megtanított arra, hogy ha változatosan készítjük el ezeket, ugyanolyan élvezetesek, mint a sültkrumpli rántott hússal ;)

- büntetlenül ehetek olajos magvakat (persze csak módjával).

Ezzel a bloggal másoknak szeretnék kedvet csinálni a diéta megkezdéséhez, illetve ötleteket szeretnék adni mindazoknak, akik egy kicsit már unják a mindennapok, egyébként nagyon finom, ételeit. A kezdetekben még más bloggerek kicsit módosított recepjein lesz a hangsúly, de amint én is belerázódom a paleóba, 100%-ban saját receptekkel is fogok jelentkezni.

Paleóra fel!