Fűszeres sertéstarja mustáros szószban, karfiolrizzsel és pirított hagymával

Gasztrobloggerként nyilván nem okozok meglepetést azzal a kijelentésemmel, hogy imádok főzni :) Ugyanakkor a hétköznapok feladatai nem teszik lehetővé, hogy órákat töltsek a tűzhely előtt, még akkor sem, amikor inkább vágyom oda a könyvtár, az íróasztal és a laptop helyett. (Bár azt is be kell vallanom, hogy hajlamos vagyok a pepecselésre, és még azt is órákig készítem és csinosítgatom, ami normál esetben egy fél óra alatt meglenne). Ha nem is mániákusan, de lelkesen gyűjtögetem, olvasgatom, tanulmányozom és fejlesztem azokat a recepteket, amelyek azt ígérik, hogy ripsz-ropsz ízletes fogást tálalhatok, a mindennapok rohanása és sürgése-forgása ellenére is.

Az alábbi recept sem vesz több időt igénybe 30 percnél (esetleg a hús sütése, párolása tarthat egy picit tovább, bár ez a mennyiségtől is függ, és magát a pácolást sem számítottam bele az időkeretbe), én is ámulva pillantottam az órára, hogy már el is készültem. Nem paleós koromban, egy-két évvel ezelőtt viszonylag sűrűn készítettem mézes-mustáros húst (igen, a jó öreg üvegeset, mert túlságosan is kényelmes voltam), és a napokban újra megjött hozzá a kedvem, de engedelmes paleósként méz nélkül. Nagyon laktató és überfinom étel, Jobbik fél is úgy nyalogatta a szája szélét, ahogy az elégedett macskák szokták :) Hétvégén szóba került édesanyám és én köztem, hogy mennyire vágyunk egy kis pirított hagymára, és mivel több internetes receptben is láttam (például itt), hogy a mustáros hús mellé kínálják, így nekem is volt alibim az elkészítésre.

Fűszeres sertéstarja mustáros szószban, karfiolrizzsel és pirított hagymával - hozzávalók (kb. 2 személyre):

50 dkg sertéstarja

1 tk mustármag

1 tk tarkabors-keverék

1 tk őrölt pirospaprika

1 tk Cayenne bors

1/2 tk őrölt rozmaring

1/2 tk kakukkfű

1/2 tk kurkuma - elhagyható, én is csak a színe miatt tettem bele

ízlés szerint Himalája só

kb. 2 dl paleolaj és olivaolaj vegyesen - lehet csak az egyik vagy másik, nálam is csak a szükség eredményezte a vegyítést :)

2 ek dijoni mustár

kb. 2 dl kókusztej (60%-os Aroy-D) és kókuszkrém (Cocomas) vegyesen

1 nagyobb fej vöröshagyma

1 nagyobb fej karfiol fele

1 ek zsiradék - nálam sertészsír

Előző este készítsd el a pácot és pihentesd benne a húst egész éjszaka. A mustármagot és a borskeveréket egy mozsár segítségével őröld egészen finomra, add hozzá a többi fűszert, majd keverd el az olajjal. A húst mosd meg alaposan, és vágd fel vékony csíkokra. Tedd egy keverőtálba, öntsd nyakon a fűszeres olajjal, jól masszírozd át, majd fedd le és egész éjszakára tedd a hűtőszekrénybe.

Tégy a tűzre egy magasabb falú serpenyűt, a fűszeres olajból merj át 2-3 evőkanálnyit, és próbáld meg úgy hozzáadni a húst, hogy minél kevesebb olaj kísérje. Hagyd, hogy a hús minden oldala színt kapjon, majd öntsd fel egy kevés vízzel (nem több, mint másfél dl), fedd be fedővel. Amikor már teljesen elfőtte az alá öntött vizet, és kellőképpen megpuhult a hús (sőt, az sem baj, hogy megpirítod egy kicsit), add hozzá a mustárt és a kókusztejszínt. Hagyd, hogy egyet rottyanjon, és már le is húzhatod a tűzról.

A karfiolrizshez a karfiolt szedd rózsáira, tedd késes aprítóba és őröld rizsszemnyi darabkákra. Egy serpenyőben hevíts kevés zsiradékot, és pirítsd meg benne a karfiolrizs-szemeket. Fűszerezd sóval és borssal.

A pirított hagymához pucold meg a vöröshagymát, vágd minél vékonyabb szeletekre, szedd szét karikáira és sózd be. Egy serpenyőben hevíts kevés zsírt, és ebben a forró zsiradékban süsd meg a hagymaszeleteket. Tálaláskor halmozd a formázott karfiolrizs tetejére. Bár hihetetlen, nem sokkal több idő elkészíteni, mint végigolvasni, erre garanciát vállalok! :)

Pestós cukkinifőzelék

Pár napja ismét megadatott a lehetőség, hogy piacon, pontosabban a Vásárcsarnokban vásárolhassak. Be kell vallanom, imádom a Csarnok hangulatát. Azt a rengeteg embert és a nyüzsgésüket, a sok friss alapanyag átható, semmivel sem összehasonlítható illatát, a húspultok rózsaszínjeit, és igen, az árusok csipketerítőiért is teljesen odavagyok! Ráadásul a múlt alkalommal székely napokat tartottak az épületben, így számtalan házi készítésű, teljes mértékben bio termékkel is megismerkedhettem, még ha csak látásból is. A Csarnokban van egy kedves hölgy (valahol középtájon), akinek nemcsak az áruja meseszép, hanem engem is mindig vidámabbá tesz, olyan bájos és nyitott természete van, kevés hasonló emberrel találkozni a mindennapokban. Meg is leptem pár üres tojástartóval, neki úgyis nagyobb szüksége van rá, mint nekem, mi kettővel is elvagyunk.

Ahogy válogattam a zöldségek között, meglepetésemre igen szép, egészséges, és nem túl drága cukkinikbe botlottam, és mivel a cukkini különben is az egyik kedvenc zöldségem, nem tudtam megállni, hogy ne vegyek belőle fél kilónyit. Már régen kinéztem egy könnyű és igen izgalmas receptet az egyik kedvenc blogomon, így semmi sem tudott visszatartani attól, hogy most végre el is készítsem. Sajnos, ahogy készen lett az nagy gasztronómiai mű, szomorúan olvastam, hogy a blog határozatlan idejű szünetet tart. Beatrix munkái egytől egyig mesterművek, nemcsak a receptek, hanem a képek is! Ritkán látni ennyire szépen és látványosan megkomponált, gusztusos ételeket. Irigykedve figyeltem mindig a képeken megjelenő eszközöket és kiegészítőket is, és csak ámultam, mennyi kreativitás szorult ebbe az egy emberbe. Remélem, hamarosan ismét olvashatom Beatrix jobbnál jobb kreálmányait és álmélkodhatok a képein. Egy biztos: a Dizájnmenza a személyemben egy olvasót biztosan nem veszített el!

Pestós cukkinifőzelék - hozzávalók:

50 dkg cukkini
1 kisebb fej vöröshagyma
1 ek olivaolaj
2 ek kókusztejszín (Cocomas)
1 nagy csokor bazsalikom
1-2 dkg reszelt parmezán
1-2 dkg pirított fenyőmag
2 kicsi gerezd fokhagyma
0,5 dl olivaolaj
ízlés szerint só és bors

Először készítsd el a pestót, nem árt neki, ha összeérnek benne az ízek (akár előző nap is összeállíthatod). A bazsalikomleveleket a fokhagymával, a fűszerekkel és a fenyőmaggal tedd egy késes aprítóba, és őröld egészen finomra. Add hozzá a parmezánt, majd kisebb adagokban az olivaolajat is, amíg nem kapsz egy kellemesen selymes állagú krémet.

A cukkiniket mosd meg alaposan (hiszen most rajtahagyjuk a héját is), és egy uborkagyalu segítségével szeleteld egészen vékonyra. Sózd be, és tedd félre 10 percre, hadd engedjen egy kis vizet. A megtisztított hagymát vágd kis kockákra, és egy magasabb falú lábasban dinszteld meg egy kevés olivaolajon (vagy kókuszzsíron). Dobd rá a cukkiniszeleteket, és párold addig, amíg megpuhul, de ügyelj, hogy a közepe egy kicsit roppanós maradjon (én úgy szeretem, ha a zöldségek nincsenek teljesen vagy túlságosan nagyon megfőzve). A kókusztejszínt keverd el a pestóval, majd add hozzá a párold cukkinihez. Hagyd, hogy egyet rottyanjon, és már tálalhatod is (ha szereted, a tetejére szórhatsz pirított fenyőmagot). Az egész művelet nem vesz többet igénybe, mint 30 perc, ezt garantálom! :)

Sajtos májas batyu

Amikor elkezdtem a paleót, mindig az édességekről álmodoztam, úgy gondoltam, azokról mondok le a legnehezebben. A vegetáriánus és paleós gasztroblogokban is az édességeket ellenőriztem le először, és azt számolgattam, melyiket mikor fogom elkészíteni, milyen sorrendben és mekkora mennyiségben. Amikor belevágtam, majdnem tartottam is magam a tervhez, bizony legalább kétnaponta csináltam valami kalóriabombát, és nem szégyelltem magam, úgy gondoltam, azzal, hogy letettem a fehérlisztet és a fehércukrot, már tettem az egészségem érdekében.

Azonban az elmúlt időszakban azt a csodát vettem észre magamon, hogy egyre többször megakad a szemem a sós finomságokon is, és nemcsak azért készítem őket, mert tartom magam ahhoz a társadalmi konvencióhoz, hogy nem élhetek édességen, hanem mert egyszerűen ezekre sokkal nagyobb szükségem van - és már tudom dekódolni a szervezetem és a testem jelzéseit.

Egykori (?) vérszegényként sokszor és sokféleképpen fogyasztottam a májat. Bár sok nünükém van, az egyik legalapvetőbb, hogy nem vagyok hajlandó gyógyszert szedni (az egyetlen kivétel a migrénes fejfájás), és amit lehet, megfelelő táplálkozással pótolok. A héten ismét "kiújult" a máj iránti vágyam, és nem volt kérdés, hogy mit készítek, miután a paleós Facebook-csoportban megpillantottam ezt a fantasztikus kreálmányt. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Jobbik fél is nagy lelkesedéssel vetette rá magát a kis batyukra, de persze, ő nem spenótot kapott mellé ;)

Sajtos májas batyu - hozzávalók (3 szufléformához):

35 dkg csirkemáj
6 szelet bacon
1 kisebb fej vöröshagyma
ízlés szerint Himalája só, őrölt feketebors és majoránna
1 tojás
2-3 marék reszelt kemény sajt (nálam vörös cheddar)

a körethez:
2-3 marék bébispenót
kevés kókuszzsír
1 gerezd fokhagyma
1 marék pörkölt dió durvára vágva
ízlés szerint só és őrölt fehérbors

A vöröshagymát pucold meg, vágd apró kockákra, és kezdd el egy kevés kókuszzsíron megdinsztelni. Közben a májat csíkozd fel, és amikor a hagyma már kellően megpárolódott, add hozzá a májat. Szórd rá a borsot és a majorannát, azonban a sóval várj egészen a betöltésig, nehogy megkeményedjen a máj. Pirítsd meg, de nem gond, ha nem sül át teljesen, a sütőben bőven lesz még ideje. Vedd le a tűzről, és hagyd egy picit hűlni.
A szalonnaszeleteket egymásra merőlegesen fektesd a szufléformába, és a formákat tedd egy kisebb tepsibe. Melegítsd elő a sütőt 180-200 fokra. A kihűlt májhoz adj egy tojást és 2 kisebb marék sajtot, keverd jól el, és töltsd a formákba. A szalonnaszéleket hajtsd a töltelékre, majd szórd meg sajttal. Süsd egészen addig, amíg a szalonna és a sajt is szépen megpirul.

A spenótot mosd meg, és szártsd meg alaposan. Hevíts fel egy kevés kókuszzsírt, pirítsd meg benne egy kicsit az apróra vágott fokhagymát, majd dobd rá a spenótot és a fűszereket. Az előzetesen serpenyőben megpörkölt diót vágd durvára, és amikor már szinte teljesen kész a spenót, keverd hozzá.

Kardamomos sültalma-krémleves mézes-diós almával

Akik rendszeresen olvassák a blogot, nem lepődnek meg azon, hogy ismét levest hoztam...kivéve engem :) Bár soha nem tartottam magam levesrajongónak, folyamatosan levest kívánok. Biztosan a hideg teszi...legalábbis ezzel magyarázom ezt a furcsa jelenséget. Majd telefonálok Muldernek és Scully-nak, hogy nyomozzák ki ezt a "paranormális" esetet a konyhámban! Az elmúlt időszakban mindig zöldségből készült, talán azért is, mert a szezonális gyümölcsöket inkább nyersen szeretem, mint megfőzve.

Egyik nap azonban arra keltem, hogy édesanyám utánozhatatlanul finom ananászos almalevese után vágyakozom, így jött az elhatározás, hogy megpróbálom "kifejleszteni" a saját almalevesem. Bár nagy kedvencem a zöldalma, az mégiscsak nyersen az igazi (és leveshez igen drágállottam), így végül a pénztárcakímélőbb Idared mellett döntöttem. Sok helyen körbenéztem, ki hogyan fűszerezi és milyen alapanyagokkal párosítja az almát, végül Edó receptje inspirált a legjobban, némi változtatást eszközölve, saját ízlésre szabva. Ez a verzió most szegfűszeget is tartalmaz, de ha legközelebb készítem, vaníliával fogom helyettesíteni, úgy még finomabb lesz...de lehet ennél is finomabb? :)

Kardamomos sültalma-krémleves mézes-diós almával - hozzávalók:

a leveshez:
3 nagyobb alma
6 dl víz
2 dl kókusztej
fél citrom leve
2 tk őrölt kardamom
1 tk őrölt fahéj
1/2 tk őrölt szegfűszeg
1 db csillagánizs
7 ek eritrit - sajnos, a vásárolt almák nem voltak elég édesek, így ekkora mennyiséget igényelt, de azt ajánlom, mindenképp kevesebbel kezdd, és folyamatosan adj hozzá többet, ha szükséges
1 ek méz

a levesbetéthez:
1 kisebb alma
1 ek méz
1 marák durvára aprított dió

Az almákat mosd meg alaposan, vágd ketté őket, a magházakat távolítsd el, és egy kiskanál segítségével a vágott felét kend meg mézzel. 180-200 fokra előmelegített sütőben süsd meg az almákat. Közben a vízhez add hozzá a fűszereket és tetszőleges mennyiségű eritritet, és forrald fel. Ha az almák elkészültek, egy villa segítségével távolítsd el a héjat, és vágd apró kockákra a gyümölcshúst. Add hozzá a fűszeres vízhez, dúsítsd kókusztejjel, és egy botmixer segítségével turmixold teljesen homogénné. Tedd vissza a tűzre, és hagyd, hogy újra felforrjon.

A levesbetéthez az almát hámozd meg, és vágd kisebb kockákra. Hevítsd fel a mézet egy teflonos serpenyőben, és amikor már habzik, add hozzá az almát. Amikor az alma már eléggé megpuhult, dobd rá a durvára vágott diót is, és párold még 4-5 percig.

Karfiolpizza tökmagos pestóval, gombával és spenóttal

Egész héten húst ettem, így vasárnapi ebédre valami zöldséges, könnyed finomságra vágytam, ami egyben laktató is és könnyen szállítható, mert az elkövetkezendő napokban nemigen tudok majd itthon ebédelni.

A karfioltésztás pizzával már régóta szemezgetek, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy legalább 20 receptet olvastam át ilyen-olyan nyelven, hogy megleljem a legfinomabb és legegyszerűbb (sajnos, időszűkében ez is szempont) változatot. A Paleországon közzétett változat inspirált a leginkább, így ezt a receptet adom meg forrásként, olyan sokat nem változtattam rajta - a fűszerezés pedig úgyis egyéni ízlés kérdése.

Mivel nem szeretem a paradicsomszószt, és a jövő hétig Cocomas sincs a konyhámban, pizzafeltétnek a tökmagos pesto mellett döntöttem, mert 1) nagyon gyors és könnyű az elkészítése, 2) annyi tökmagunk van itthon, hogy fürdeni lehetne benne :) Ezen kívül még pirított gomba, paradicsom (tudom, tudom, ne is mondjátok, de nekem a pizzához KELL egy kevés) és spenót került a tésztára. Nyamm! :)

Karfiolpizza tökmagos pestóval, gombával és spenóttal - hozzávalók:

1 kisebb fej karfiol
3 nagy marék kemény sajt (nálam vörös cheddar és parmezán vegyesen)
1 egész tojás
3 levélke bazsalikom
1-2 tk oregánó
2 kisebb gerezd fokhagyma
ízlés szerint Himalája só és őrölt fehér bors

a tökmagos pestóhoz:
3 nagy marék tökmag
egy kisebb csokor bazsalikom
1 nagyobb gerezd fokhagyma
1-2 dkg reszelt parmezán
Himalája só
fehér bors
szükséges mennyiségű olivaolaj

egyéb feltétként:
25 dkg szeletelt csiperke
8-10 levél bébispenót
2 kisebb paradicsom
vörös cheddar

A karfiolt szedd rózsáira, és egy késes aprító segítségével őröld rizsszem nagyságú darabkákra. Tedd tűzálló tálba, és a mikróhullámú sütőben forrósítsd fel. Hagyd teljesen kihűlni, majd simítsd át egy konyharuhába, és próbáld belőle kinyomni a nedvességet (minél többet, annál jobb!). Borítsd át egy keverőtálba, add hozzá az összes többi hozzávalót, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire nyomkodd rá, és formázd kedved szerint. (Ennél vastagabbra is lehet hagyni a tésztát, ha valaki úgy szereti). Süsd 180 fokra előmelegített sütőben addig, amíg kissé megpirul.

Közben a tökmagot, a bazsalikomleveleket, a fokhagymát, a fűszereket és a parmezánt tedd késes aprítóba, és őröld egészen finomra. Folyamatosan adagold hozzá az olivaolajat, amíg eléred a Neked tetsző állagot.
A gombafejeket mosd meg alaposan, és vágd körülbelül fél cm-es szeletekre. Hevíts egy kevés kókuszzsírt, dobd rá a gombát. Hagyd, hogy teljesen elfője a levét, majd sózd és borsozd. Pirítsd egészen addig, amíg szép pirosas színt kap.

A sütőből kivett, ám félkész tésztát kend meg a pestóval, majd ízlés szerint rakd meg gombával, spenóttal és paradicsommal, majd szórd meg cheddarral (más kemény sajt is jó, sőt, a tésztában lévő sajtmennyiség miatt el is hagyható). Tedd vissza a sütőbe, és süsd addig, amíg a sajt szépen megolvad rajta.

Négyborsos csirkemell fokhagymás bébispenóttal és pirított gombával

Az alábbi fogás nevének legépelése több időt vett igénybe, mint az elkészítés :)

Tovább folytattam a "hogyan kedveltessük meg a felnőtt Ritával a gyermek Rita utált zöldségeit"-projektet, és az e heti "áldozat" a spenót lett, annak is a sokkal zsengébb és finomabb bébi változata. Számtalan alkalommal próbálkoztam megkedvelni (egykori vashiányosként) ezt a vasban rendkívül gazdag zöldséget, de akármivel dúsítottam és ízesítettem, semmi nem nyerte el a tetszésem. Azonban beigazolódni látszik édesanyám kedvelt mondása, amely szerint a szervezet mindig jelez, hogy mire van szüksége, és ez bizony felülírja a szeretem-nem szeretem koordinátákat is.

Ahogy sétálgattam a zöldséges pultok között, egy kis doboznyi bébispenót mosolygott rám, és ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy megvásároljam. Megcsináltam ebédre, és láss csodát, ízlett! Nem mondom, hogy felugrott a népszerűségi lista élére, de határozottan nem az utolsó alkalom volt, hogy megfordult a konyhámban.

Négyborsos csirkemell fokhagymás bébispenóttal és pirított gombával - hozzávalók:

25 dkg csirkemell
1 ek kókuszzsír
ízlés szerint só és borskeverék (fekete-, fehér-, zöld- és rózsabors mozsárban összetörve)

2-3 nagy marék bébispenót
1 nagyobb gerezd fokhagyma
kevés kókuszzsír
ízlés szerint só és borskeverék

25 dkg gomba
1 ek kókuszzsír
ízlé szerint só és fehérbors - aki kedveli, majorannát is tehet rá!

A csirkemellet mosd meg, itasd le róla a vizet, sózd és borsozd a feléd néző oldalát. Egy teflon serpenyőben hevítsd fel a kókuszzsírt, majd tedd bele a csirkemellet a fűszeres oldalával lefelé. Sózd és borsozd a másik oldalt is. Sülés közben folyamatosan locsolgasd a kókuszzsírral és a csirkemellből kisült zsiradékkal. Amikor már megpirult, fordítsd meg, és egy fedő segítségével takard le, hogy a keletkező gőzben megpárolódhasson és átsülhessen. Körülbelül 30-35 perc, amíg teljesen elkészül.

Közben mosd meg a gombát, és vágd negyedekre. Egy serpenyőben hevítsd fel a zsiradékot, és dobd rá a gombát. Hagyd, hogy teljesen elfője a levét. Amikor hallod, hogy serceg a visszamaradt zsiradékon, sózd és borsozd. Pirítsd egészen addig, amíg szép pirosas-rozsdás színt nem kap.

A spenótleveleket mosd át, majd itasd fel róla a vizet. Hevítsd fel a kókuszzsírt, és tedd bele az egészen vékonyra szeletelt fokhagyma gerezdet. Amikor már érzed a fokhagyma illatát, dobd rá a spenótot és a fűszereket. Körülbelül 5-6 perc kell neki, amíg teljesen átfő. Ugye, hogy nem is tartott sokáig? :)

Céklakrémleves gombával és avokádóval

Ismét leves. Nem tudom, mi ütött belém az elmúlt hetekben, de szilárd ebédet nagyon kevés alkalommal kívántam, inkább levest ettem volna. A napokban belekukkantottam a hűtőbe, hogy mit tudnék felhasználni leves utáni vágyam csillapítására. Meglepő hozzávalókkal találkoztam: cékla, gomba és avokádó. Furcsa, különleges, egyáltalán nem szokványos párosítás lenne, ha belevágnék. Belevágtam, úgy voltam vele, nem veszítek sokat akkor sem, ha esetleg nem sikerülne.

De sikerült. A cékla földes ízét nagyon sokan nem szeretik, de pikáns fűszerekkel és cseles hozzávalókkal sokat lehet rajta finomítani. Az én céklalevesem citrommal, korianderrel és vörös currypasztával lett megfűszerezve, ezáltal nagyon friss az összhatás, a gomba pedig tovább tompította azt a bizonyos földízt. Az avokádó pedig kellemessé, krémessé tette a fogást. Vigyázzunk azonban, hogy az avokádót csak a végén tegyük bele, főzés hatására könnyen megkeseredik. Levesbetétnek tökmagot és cheddar sajtot is használtam, mindkettővel nagyon ütős volt.

Céklakrémleves gombával és avokádóval - hozzávalók (kb. 4 személyre):

2 kisebb cékla
1 avokádó
7-8 szem gomba (nálam most közepes méretű csiperke)
1 kisebb fej vöröshagyma
1 ek vörös currypaszta
1-1,5 tk őrölt koriandermag
fél citrom leve
1 gerezd fokhagyma
kevés kókuszzsír (kb. 1 ek)
kevés forró víz és kókusztej
ízlés szerint Himalája só (kb. 1-2 tk)

A vöröshagymát vágd apró kockákra, és a reszelt fokhagymával együtt dinszteld meg egy kevés kókuszzsíron. Közben pucold meg a céklát, és vágd kisebb kockákra. Tégy hasonlóan a gombával is. Amikor a hagyma már kellőképpen megpuhult, add hozzá a fűszereket a citromlé kivételével, majd a céklát és a gombát is, és forgasd át alaposan a fűszeres-hagymás alappal. Öntsd fel vízzel addig, hogy teljesen ellepje, és főzd teljesen puhára.
Közben az avokádót hámozd meg, és tedd egy késes aprítóba. Adj hozzá egy kevés forralt vizet és kókusztejet, csupán annyit, hogy egy könnyű, viszonylag sűrű krémet kapj a turmixolás végén.
Amint megfőttek a zöldségek, húzd le a tűzről a fazekat, és egy botmixer segítségével pürésíts. Ha sűrűnek találod, öntsd fel még vízzel, és tedd vissza a tűzre addig, amíg még egyszer felforr. Zárásként keverd hozzá az avokádókrémet és a citromlevet.

Gyömbéres-csilis karfiol krémleves dióvajjal és sütőben pirított karfiolrózsákkal

Ismét leves és gyömbér. A gyömbér rövid időn belül a kedvenc fűszeremmé vált. A források szerint a gyömbért már Kr .e. 3000-ben is ismerték, az akkori kínai "irodalom" tett említést elsőként erről az igazán különleges, fűszerként és gyógynövényként egyaránt hasznos és kellemes növényről. Emésztést segítő jótékony hatásait már az ókori görögök és az indiaiak is hasznosították, sőt, az indiaiak a vallási ünnepek előtt gyömbért rágcsáltak, nehogy rossz leheletük tiszteletlenséget fejezzen ki isteneik felé. Ezzel szemben Afrikában például vágykeltő hatása miatt alkalmazták, de afrodiziákumként az indiaiak is használták, mézzel és főtt tojással elkeverve. És ha már India: az indiaiak szerint a gyömbér a test mellett a lelket is erősíti, és rendkívül jó hatással van az intelligenciára és a memóriára. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy mivel nem hat közvetlenül a központi idegrendszerre, nem okoz fáradtságot, illetve álmosságot.

Úgy döntöttem, ha a gyömbér ragyogóan együttműködött a répával, akkor a szintén karakteres ízű karfiolt is feldobhatja. Nagyon szeretem a csípős ételeket, így a csili és a Cayenne bors sem maradhatott ki. Ebben a levesben érdekes összetevő a dióvaj, hiszen ennek köszönhetően enyhén édeskés lett a végeredmény, és nagyon jól harmonizál a csípős fűszerekkel. Mindent összevetve, remek fogást alkottam, és ebben Jobbik fél is egyetért! :)

Gyömbéres-csilis karfiol krémleves dióvjjal és sütőben pirított karfiolrózsákkal - hozzávalók:

1 közepes fej karfiol
1 közepes fej vöröshagyma
2 kisebb gerezd fokhagyma
1,5-2 tk dióvaj - házilag készült
1/2 tk (citromos) csiliport
1/2 tk Cayenne bors
2-3 cm frissen reszelt gyömbér
2 dl kókusztej (Aroy-D)
4-5 dl víz - attól függően, milyen sűrűre szeretnénk főzni a levest
1 ek kókuszzsír
ízlés szerint Himalája só
kevés olivaolaj

A karfiolt szedd kisebb rózsákra, és különíts el 3-4 szebbet, azokból készül a levesbetét. A vöröshagymát aprítsd apró kockákra, a fokhagymát pedig reszeld le. Egy lábasban hevítsd fel a kókuszzsírt, és dobd rá a kétféle hagymát. Amikor a hagyma üvegesre párolódott, add hozzá a dióvajat, és keverd el. Ezután öntsd fel egy kevés vízzel, és add hozzá a fűszereket. Tedd bele a karfiolrózsákat, és öntsd fel a kókusztejjel és tetszőleges mennyiségű vízzel (én ebben a szakaszban még csak 3 dl vizet adtam hozzá, és csak passzírozás után hígítottam egy kicsit). Főzd teljesen puhára, majd botmixer segítségével pürésítsd. Ha további hígításra szorul, tedd vissza a tűzre, keverd el benne a vizet, és hagyd, amíg felforr.

Közben a félretett rózsákat vágd fel nagyságrendileg fél centis szeletekre. Kend be mindkét oldalukat olivaolajjal és sózd megg, és fektesd sütőpapírral kibélelt tepsibe. 180 fokra előmelegített sütőben süsd 20-25 percig, amíg megpuhul (sütés közben érdemes egyszer megfordítani a szeleteket).

Források a gyömbérről:
http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/gyomber/63
http://www.mindmegette.hu/csodafuszer-a-gyomber-46788

Gyömbéres sárgarépa-krémleves

Sokszor gondolkodom azon, mit tanultam a paleo étrenddel. Ma már tudom, hogy a zöldségek elkészítése sokkal többet jelent az olajban sütésnél és párolásnál, és olyan zöldségekből is készíthető krémleves, amelyek különlegesnek tűnnének akár egy nevesebb étterem menükártyáján is.

A nyers zöldségek fogyasztásával sajnos meggyűlik a bajom, így muszáj valahogy bűvészkednem velük. A krémleveseket különösen szeretem (főleg gyümölcsökből), és az általam nem kedvelt zöldségeket is ebben a formában szoktam elkészíteni, ha hozzá szeretném magam szoktatni az ízükhöz. A sárgarépát eddig csupán a húsleves levesbetéteként voltam képes megenni, de mivel nagyon gazdag vitamin- és ásványianyag forrás, muszáj valahogy beleépítenem az étrendembe. Készült már belőle köret, most pedig krémleves. Be kell vallanom, nekem nem lett a kedvencem, de ennek ellenére bátran merem ajánlani a répa kedvelőinek, mert Jobbik felem, legnagyobb meglepetésemre, úgy nyelte, mint kacsa a nokedlit! :)

Gyömbéres sárgarépa-krémleves - hozzávalók (kb. 3 személyre):

1,5 bögre szeletelt sárgarépa
1 bögre víz - eredeti receptben zöldségalaplé
2 dl kókusztej (Ayor-D)
1 kisebb vöröshagyma fele
1,5 ek frissen reszelt gyömbér
2 kisebb gerezd fokhagyma
1-2 tk kókuszolaj
ízlés szerint Himalája só és őrölt fehérbors
egy csippentés tökmag

A vöröshagymát vágd egészen kis kockákra, és egy kevés kókuszolajon párolt meg az összezúzott fokhagymával együtt. Add hozzá a karikákra vagy kis kockákra vágott sárgarépát, öntsd fel a kókusztejjel és a vízzel (vagy alaplével), és fűszerezd. Főzd egészen puhára. Mikor már teljesen megfőtt, húzd le a tűzről, és botmixer segítségével keverd egészen krémesre. Tedd vissza a tűzre, és hagyd, hogy felforrjon még egyszer. Tökmaggal vagy reszelt gyömbérrel, esetleg pirított baconnel tálald.

"McPaleo" almás húspogácsával

Vége a vizsgaidőszaknak! :) Muszáj volt ezt kiírnom magamból, hiszen ez egyszerre több dolgot is jelent:
1) az új szemeszter kezdetéig lesz időm főzni és kísérletezni, így reményeim szerint a blog is épülni és szépülni fog
2) szakdolgozat...ez nem kíván további szócséplést...

Ünneplésként úgy döntöttem, olyat főzök magunknak, amire már régóta (majdnem egy éve) várok, de eddig nem volt időm belefogni. A paleo előtt nem vetettem meg az ún. junk foodok egyikét sem, szívesen jártam McDonald's-ba is. Februárban azonban meglepő felfedezést tettem: nem ízlett, amit kaptam a "Meki"-ben. Pedig halas szendvicset ettem, amin talán a legjobban érződik, hogy van némi köze az eredeti hozzávalókhoz, és egyszerűen alig vártam, hogy elfogyjon a papírból. Azóta nem találkoztam egy hamburgerrel sem, de a vágyam iránta nem csökkent. Ahogy elkezdtem paleózni, az esélyek a minimálisra csökkentek, hiszen melyik gyorskajálda forgalmaz paleo-kompatibilis hamburgert?! A saját konyhánk!

Az utolsó lökést ez a recept adta, amely a kép alapján azt a reményt keltette bennem, hogy igazán finom (és egészséges) fogást készíthetek hamburger címszó alatt. Még húspogácsát sem csináltam életemben, ehhez itt kaptam segítséget. Érdekes hozzávaló benne az alma, ami egyszerre teszi nagyon különlegessé, könnyűvé és frissé a húspogácsát. Az én menümben sült zeller és 100%-os narancslé került a hamburger mellé.

"McPaleo" menü - hozzávalók:

a húspogácsához (kb. 6 db pogácsához):
50 dkg darált sertés hús
1 alma, meghámozva és lereszelve
1/2 tk szárított kakukkfű
1/2 tk porított bio mustármag
1/4 tk Himalája só
1/4 tk Cayenne-bors
1/4 tk fahéj
1,5 ek dijoni mustár
1 kisebb vöröshagyma, kis kockákra vágva
1 gerezd fokhagyma

a hamburgerzsemléhez (kb. 4 db zsemléhez):
1,5 dl nagyon finomra darált héjas mandula
2,5 ek útifű maghéj
1 tk szódabikarbóna
0,5 tk Himalája só
2 tojás fehérjéje
125 ml forró víz
kevés szezámmag

a majonézhez:
1 tojás
2-2,5 dl paleolaj és olivaolaj vegyesen
2 ek citromlé
1 tk dijoni mustár
só ízlés szerint

A húspogácsával kezdünk. Az összes hozzávalót alaposan gyúrd össze a kezeddel, majd tedd legalább 30 percre a hűtőszekrénybe, hogy összeérjenek az ízek (nálam legalább egy órát pihent).

Közben készítsd el a zsemléket. A száraz hozzávalókat alaposan keverd el, és tedd félre. Egy másik tálban a tojások fehérjét verd fel félkemény habbá. A forró vizet add a száraz hozzávalókhoz (a legjobb, ha vízforralóban melegíted fel, de ha nincs vízforralód, a csapból folyó legforróbb víz is megteszi), majd óvatosan keverd hozzá a félkemény tojáshabot. Addig keverd, amíg teljesen összeáll a tészta! Hagyd egy picit pihenni, hadd dolgozzon benne az útifű maghéj! Kis pihentetés után, vizes kézzel formálj 4 hógolyó-méretű gombócot a tésztából, és helyezd egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Szórd meg a tetejüket egy kevés szezámmaggal. Süsd előmelegített sütőben, 180 fokon nagyjából egy órán keresztül.

Készítsd el a majonézt. Tedd a hozzávalókat egy magas falú tálkába, majd botmixerrel dolgozd össze egészen addig, amíg a krém szépen megkeményedik.

Végül vedd ki a hűtőből a húsmasszát, és oszd el hat egyenlő részre. A tenyeredben formáld a kis részeket egyenletes, tenyér méretű pogácsákká, és süsd meg felhevített kókuszolajban. (Az eredeti recept grill-lapos serpenyőt ajánl, ha rendelkeztek ilyennel, mindenképp ebben készítsétek, sokkal kevesebb lesz a zsírtartalma, így még egészségesebb lesz).

Végül állítsd össze a szendvicset. A zsemlét vágd ketté, és egy száraz serpenyőben melegítsd fel a belső oldalait. Az első felet kend meg a majonézzel, majd erre helyezd rá a salátalevelet. Ezután következik a húspogácsa, majd a paradicsom (ez most egy kis bűnözés volt, hiszen télen egészséges paradicsomot nem igazán kapni, de nekem a hamburger elképzelhetetlen nélküle), végül a sült bacon.

A zellert hámozd meg, majd vágd egyenlő méretű hasábokra, akárcsak a krumplit. Kókuszolajban süsd pirosra. Ínycsiklandozó, nem igaz? :)

Csőben sült karfiol brokkolival

Szintén a karácsonyi szünet TV Paprikás, pontosabban Jamie Oliveres maratonjának egyik terméke lett ez az egytálétel - én legalábbis nem hiányoltam mellőle a húst. Jamie Oliver - Gordon Ramsay mellett - az egyik legkedvesebb tévés szakácsom, akiből olyan ellenállhatatlan báj és kedvesség sugárzik, hogy akkor is ott maradok a tévé előtt, ha előzetesen teljesen mást terveztem, csakhogy nézhessem őt 1-2 percig. Rendkívül precíz, pontos, leolvasható az arcáról és a mozdulatairól, hogy mennyire imádja, amit csinál, és hogy a főzés számára mennyivel több mint egyszerű foglalkozás. Gyakorlatilag minden sorozatát szívesen nézem, de a Save with Jamie az egyik nagy kedvencemmé vált, mert a sok kiváló fogás mellett olyan tippekkel látja el a kezdő és a haladó háziasszonyokat egyaránt, hogy az ember egyszerűen csak a homlokára csap, hogy "ez nekem eddig miért nem jutott eszembe??!", annyira egyszerűek és praktikusak.

Az alábbi recept is ebben a műsorban volt látható, bár a paleo besamelmártás elkészítése 100%-ban rám maradt, hiszen Jamie bár - többnyire - egészségesen főz, rendkívül hagyományos alapanyagokat használ. Besamelt még a régi konyha szerint sem készítettem soha, ismerősök és barátok annyira bonyolultnak festették le, hogy egyszerűen nem mertem belevágni. Viszont a Jamie-féle csőben sült karfiol annyira megragadta a figyelmem, hogy erőt vettem magamon, és úgy döntöttem, belevágok. Nálam vajjal készült, ami sokak szerint kompromisszumos hozzávaló a paleóban, de biztos vagyok benne, hogy ghível is jól működne.

Csőben sült karfiol brokkolival - hozzávalók:

60 dkg karfiol (pucolás után mértem)
30 dkg brokkoli (szintén pucolás után)
5 dkg márkázott vaj
3 tk kókuszliszt
1,5 tk nyílgyökérliszt
5-6 dl kókusztej - én 2 dl Cocomast hígítottam fel a dobozon lévő utasítások szerint
7 dkg kemény sajt- elhagyható
2 nagyobb gerezd fokhagyma
1 nagy marék szeletelt mandula
ízlés szerint só és őrölt fehérbors

Mielőtt bármihez hozzákezdenél, tisztítsd meg a karfiolt és a brokkolit, hogy később már ne kelljen bíbelődni velük. Szedd mindkettőt rózsáira. A besamelhez egy lábasban hevítsd fel a vajat, majd add hozzá mindkét lisztet. Amikor már morzsás állagú, folyamatos kevergetés mellett apránként öntögesd hozzá a kókusztejet. Ha kézi habverővel dolgozol, egyáltalán nem lesz csomós. A kókusztej mennyisége attól is függ, mennyire szeretnél folyékony besamelt kapni. Nálam most mind a 6 dl belement. Ízesítsd a fokhagymával, a sóval és a borssal. Tedd bele a brokkolit, és főzd puhára. Ha elkészült, turmixold át az egészet, hogy egy homogén, szép zöld színű mártást kapj. Keverd bele a reszelt sajt kicsit kevesebb, mint felét.

A karfiolrózsákat tedd egy kivajazott, tűzálló tálba, és öntsd nyakon a zöld besamel mártással. Szórd rá a megmaradt sajtot és a mandulát, és süsd meg előmelegített sütőben, 180 fokon egészen addig, amíg a teteje szép aranybarna lesz. Nem kell megijedni, a karfiol úgyis fantasztikusan puhára sül, ha előtte nem pároljuk meg.

Narancsos-diós sültcékla-saláta

Korábban már megírtam, hogy nem igazán vallottam magam nagy zöldség-rajongónak, azonban a hagyományos köreteket a paleo diétában el kellett felejteni, így rá "kellett fanyalodnom" a zöldségre. Igen, a diéta elején úgy gondoltam, hogy csak muszájból eszem zöldséget, és különben is, alig van csak pár, amit hajlandó vagyok megenni. Aztán a hetek múlásával egyre több felhasználást tanultam meg és lestem el nálam sokkal tapasztaltabb paleósoktól, és ma már minden zöldségben meglátom a lehetőséget - a magam számára.

Mi a céklát nem sokféleképpen készítjük otthon, leginkább eltesszük ecetes lében, esetleg hajszálvékonyra vágva salátába keverjük. Az elmúlt hetekben sok olyen újságcikkbe és receptbe botlottam, amelyek a sült cékla nagyszerűségéről és változatos felhasználásáról szóltak, így eldöntöttem, az ünnepi időszak végével én is teszek egy próbát. Most egy igazán könnyű salátát mutatok, amelyet nemcsak egyszerű elkészíteni, de merően más azokhoz képest, amiket korábban fogyasztottam.

Narancsos-diós sültcékla-saláta - hozzávalók egy személyre:

1 gumó cékla
1 narancs
1 kisebb marék durvára vágott dió/pisztácia
1 ek olívaolaj
ízlés szerint narancsbors és Himalája-só
1 kk almaborecet

A céklát alaposan mosd meg, majd tekerd be alufóliával, és tedd tepsibe. Süsd 200 fokos sütőben legalább 1 órán keresztül. Miután kihűlt, hámozd meg és vágd olyan vékony szeletekre, amilyenekre csak sikerül. Egy fél narancsot filézz ki, és fektesd a céklaszeletekre. A narancs másik felének levét facsard ki, add hozzá az olívaolajat, az ecetet, a sót és a narancsborsot, majd locsold meg a salátát. Végül add hozzá a durvára aprított diót is.

Diósült narancsos-kakukkfüves sült répával

Az ünnepek végével lassan a kedvem is elment a húsevéstől. Be kell vallanom, bár nagy húsevő vagyok, alkalmanként annyira telítődöm a különböző húsokkal, hogy minden mást szívesebben megeszek, csak húst ne lássak a tányéromon. Ha korábban ebbe a szakaszba értem, mindig túrós tésztát, sonkás-tejszínes gnocchit vagy krumplipürét készítettem párolt gombával, de a jelenlegi életmódom nem igazán tolerálja ezeket a megoldásokat.

Mivel az ünnepek alatt - a sok eszem-iszomtól - a gyomrom is tágult egy picit, így egy sima saláta nem tűnt opciónak - legalábbis 1-2 hétig még biztosan nem. Ha nincs ötletem, hogy mit készítsek, és ha valami új ízre is vágyom, mindig benézek a vegán és vegetáriánus blogokra. Ezeken a honlapokon mindig egy teljesen más világot fedezek fel magamnak, és olyan fogásokba botlom, amelyek létezéséről soha nem is hallottam korábban. Így keveredtem el ismét Anna vegetáriánus receptgyűjteményéhez, ahol ezzel a fantasztikus főétel-ötlettel ismerkedtem meg. Sülés közben végig az járt a fejemben, hogy egy kis manó talán húst is csempészett a tepsibe, hiszen teljesen olyan illat terjengett a konyhámban, mintha fasírtot sütnék. És az íze - mennyei. A köretet Jamie Oliver inspirálta.

Diósült narancsos-kakukkfüves sült répával - hozzávalók:

A diósülthöz:
25 dkg mandula-dió-szezámmag keverék
40 dkg paradicsom hámozva, felkockázva
1 nagyobb fej vöröshagyma
3 tojás
5 dkg parmezán - ebből bizony kicsit több kellett volna, de csak ennyi volt itthon, így került 3 kisebb tojás a masszába az eredeti recept 2 tojása helyett
1 tk morzsolt kakukkfű
2 tk szárított zsálya
1 ek aprított petrezselyem
1/2 tk menta - ebben hiányt szenvedtem, de legközelebb, remélem, ez is kerül bele
1 tk dijoni mustár
1 tk friss citromlé
ízlés szerint só és feketebors

A sült répához:
6 közepes szál répa
1 nagyobb narancs
1-2 csipet Himalája-só
1-2 csipet morzsolt kakukkfű
nagyon kevés vaj - ez a paleóban kompromisszum, ghível helyettesíthető

A diósülthöz a magkeveréket aprítsd durvára, majd pirítsd meg egy serpenyőben. A paradicsom meghámozásához tégy fel forrni egy kevés vizet, és amikor gyöngyözni kezd, tedd bele a paradicsomokat. Ha megrepedt a héjuk, zárd el a gázt, hűtsd le és hámozd meg, majd darabold fel őket egészen apró kockákra. Aprítsd fel a vöröshagymát, és ha friss fűszereket használsz, azokat is, majd keverd hozzájuk az összes többi hozzávalót. Sütőpapírral bélelj ki egy 18-20 cm-es tortaformát, öntsd bele a masszát, és tedd 180 fokos sütőbe körülbelül 40-45 percre. Akkor jó, ha a hústűt tisztán húzod ki a sültből.

A répákat hámozd meg, majd vágd fel nagyobb darabokra, és fektesd őket egy tepsibe. A narancs héját egy zöldséghámozó segítségével vágd a répa tetejére, vigyázva, hogy a sárga héj alatti fehér rétegből ne kerüljön az ételbe. Csavard rá a narancs levét. Szórd meg sóval és kakukkfűvel, tégy a tetejére egy kevés vajat, majd fedd le alufóliával. 180-200 fokos sütőben süsd előbb 1 órán keresztül, majd távolítsd el a fóliát, és süsd még további 10 percig. Ínycsiklandozó, nem igaz? :)

Mézes-chilis pulykamell aszalt szilvás lilakáposztával

Bár az elmúlt hónapokban is töretlenül folytattam a diétát, a rengeteg tanulnivalónak és a tél beálltával a rossz "látási" és fényképezési viszonyoknak köszönhetően a blogra, sajnos, nem jutott sok időm. Pedig lett volna miről írnom! A korábbi hetekben új recepteket és ízeket fedeztem fel, illetve fejlesztettem ki, és vérzett a szívem, hogy nem tudom megosztani a "nagyérdeművel". Most, az új év első napján, amikor olyan dolgokat teszünk, amelyekkel az év további részében is foglalatoskodni szeretnénk, megosztok Veletek egy itthon nagy kedvenccé vált szárnyas fogást, jelezvén magamnak és a Jóistennek, hogy sok más mellett ebben az évben a bloggal is örömmel foglalkoznék :) Inspiráció innen.

Mézes-chilis pulykamell aszalt szilvás lilakáposztával - hozzávalók:

50 dkg pulykamell
3 ek méz
2 ek olívaolaj
1 tk citromos őrölt chili  - vagy Cayenne-bors, mivel mi szeretjük a csípőset, nálam mindkettőből került bele egy kicsi
1-1,5 tk őrölt pirospaprika (édesnemes)
ízlés szerint só és bors - bors csak abban az esetben, ha előzetesen kihagytuk a Cayenne-borsot
1 gerezd fokhagyma

nagyon kis fej lilakáposzta - elkészítés egy korábbi receptem alapján, csak az almát cseréltem ki kb. 10 dkg aszalt szilvára

A pác hozzávalóit egy kis tálkában óvatosan keverd el, majd a megmosott, besózott pulykamellet masszírozd meg a pác nagyobb felével. Tedd kizsírozott tepsibe, önts alá egy kevés vizet, majd fedd be alufóliával. Előmelegített sütőben, közepes lángon süsd addig a fólia alatt, amíg teljesen meg nem puhul. Amikor levetted róla a fóliát, simítsd el rajta a maradék pácot, és süsd ropogósra, pirosra. Nem nagy ördöngősség, mégis nagyon finom és laktató.

Baconbe tekert csirkemell almás párolt lilakáposztával

Elég finnyás embernek tartom magam, amiért én elsősorban az óvodai és iskolai menzát okolom - nem nagyon készítettek olyat, amit szívesen megettem volna, vagy ha igen, úgy elrontották, hogy még - egyébként egy mesterszakácsot megszégyenítően jól főző - édesanyám is csak nehezen tudta újra meghozni rá a kedvemet. Édesanyám mindig azt mondogatja, hogy a szervezet tudja, mikor mire van szüksége, és az idő múlásával az ember olyan élelmiszereket is hajlandó lesz megenni, amelyekre hosszú éveken át rá sem bírt nézni.

Ez nálam - többek között- a káposzta, főleg annak párolt változata. Pedig egészségügyi szempontból tulajdonképpen az egyik leghasznosabb kerti növény: igazi ásványi anyag- és vitaminbomba, hiszen számos egyéb elem mellett tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, vasat, jódot és ként, valamint A-, B- és C-vitamint. Hétvégén anyukám küldött nekem egy kis darab lilakáposztát, hogy csináljam meg a héten, jön a hideg, kell a vitamin. Eleinte ódzkodtam tőle, hiszen "én ezt nem is szeretem!", de adtam neki egy esélyt, mégiscsak eltelt már jó pár év, mióta utoljára próbálkoztam a fogyasztásával. És láss csodát, ízlett! Nem lett a kedvencem, de határozottan szerepelni fog a jövőben az itthoni menükártyán (különösen, hogy ezt még Jobbik fél is hajlandó megenni!)

Baconbe tekert csirkemell almás párolt lilakáposztával - hozzávalók:

fél csirkemell (kb. 25 dkg)
5 szelet bacon szalonna
ízlés szerint só és őrölt feketebors
kevés paleolaj

1/4 fej lilakáposzta
1 kisebb alma
1 kis fej lilahagyma
1 ek méz
1 ek zsiradék (nálam sertészsír)
ízlés szerint só, őrölt fekezebors és római kömény
1 tk almaecet
kb. 1 dl víz

A csirkemell mindkét oldalát sózd és borsozd, majd egy kevés felhevített paleolajon süsd elő mindkét oldalát. A szalonnaszeleteket fektesd le szorosan egymás mellé, majd fedd be velük a megpirított csirkemellet. Tedd egy olajozott/zsírozott tepsibe, öntsd fel egy kevés vízzel, fedd le alufóliával, és tedd előmelegített sütőbe. Egészen addig süsd fólia alatt, amíg a hús teljesen puha nem lesz. Ha ez megtörténik, vedd le róla a fóliát, és süsd pirosra mindkét oldalát.

A lilakáposztát reszeld le, vagy vágd nagyon vékony csíkokra, sózd le és hagyd, hogy levet eresszen. Közben reszeld le az almát, és vágd apró kockákra a meghámozott lilahagymát. Hevíts egy kevés zsírt mézzel, dobd rá a hagymát és a fűszereket. Párold egy kevés ideig, majd tedd rá a káposztát és az almát, öntsd fel a vízzel és az ecettel, és fedő alatt párold egészen addig, amíg jó puha nem lesz. Ha esetleg elfőné a vizet, pótold, nehogy leégjen.

Tejfölös-gombás sertéscomb

Vasárnap lévén valamilyen tartalmas ebédre vágytam...választásom az is könnyítette, hogy ez alkalommal kettőnknek készítettem az ebédet, és a háztartásban lévő férfiember ebben a tekintetben (és még sok másban is) elég régi vágású: a vasárnapi ebéd szerves része a HÚS. Abban megoszlanak a vélemények, hogy ki melyiket részesíti előnyben, de mivel általában csirke kerül az asztalra, így most váltottam, és disznóból varázsoltam egy nagyon finom fogást a kis családi asztalunkra.

Egy-két szemöldök biztosan magasra szaladt a cím láttán: tejfölös sertéscomb egy paleós konyhájában? Nos, igen. Édesanyám sok mindenben segít nekem a mai napig, és ez alól a diétám sem kivétel. Ő vett rá, hogy próbáljak ki egy-egy olyan terméket, amelyet kifejezetten laktózérzékenyek számára fejlesztettek ki, így került a hűtőnkbe laktózmentes tejföl. Állagra és színre megtévesztésig hasonlít az "igazi" tejfölre, de annál egy kicsit savanykásabb.

Tejfölös-gombás sertéscomb - hozzávalók:

50 dkg sertéscomb
2 ek sertészsír
30 dkg gomba
1 kis pohár (laktózmentes) tejföl
ízlés szerint só és Cayenne bors

Vágd a sertéscombot vékony csíkokra, és dobd a felhevített zsiradékra. Fedő alatt párold. Amikor a hús már majdnem kész, add hozzá a gombát, fedd le ismét. Ha a gomba már kellő levet eresztett, vedd le róla a fedőt. Párold egészen addig, amíg teljesen elfövi a levét, majd keverd hozzá a tejfölt. Hagyd még egyet rottyanni, és már tálalhatod is. Én magában fogyasztottam, Jobbik fél tésztát kért hozzá.

Megjegyzés: egy kedves blogger hölgy, aki már sokkal régebb óta foglalkozik a diétával, felvilágosított, hogy bár valóban laktózmentes, a laktózmentes tejföl mégsem összeegyeztethető a paleo diétával. Amikor az ember azt hiszi, mindennek alaposan utánanézett, kiderül, hogy nem is tévedhetett volna nagyobbat. Sajnos, az ember könnyen elhiszi, hogy a laktózmentes is jó lesz, ha akkora rajongója a tejtermékeknek, mint jómagam is. A recept úgy módosul, hogy aki paleósként mindenképp "tejfölösen" szeretné készíteni, kesudiótejföllel felválthatja, mindenki más olyan tejfölt használ, amilyen jólesik neki :)

Paradicsomos-csirkemelles paleo pizza

A modernizáció és a rohanó életmód a táplálkozásban is jelentős változásokat eredményezett, amely többek között hozzájárult a gyorskaják iránti kereslet megnövekedéséhez. Lassan ebbe a körbe került az olasz konyha egyik remeke, a pizza is. Ma már gyakorlatilag bármelyik sarkon, fillérekért hozzá lehet jutni legalább egy szelethez, változó minőségben.

A pizza azon kevés gyorskaják egyike, amelyet szívesen fogyasztok én is (a személyes listám másik eleme a gyros, szigorúan pitában). Mivel nagyon finnyás vagyok, a paradicsomszószt (is) képtelen vagyok megenni, és ez különösen igaz a pizzériák által használt, ehetetlen paradicsomos alapokra. A hagyományos pizza tésztája merénylet a paleo étrend ellen, de több paleós honlapot átpörgetve megnyugodtam, lehetséges a pizzafogyasztás e szerint az életmód szerint is. A pizza tésztája Pocak Panna utasításai alapján készült, a feltét részben Elmira érdeme, részben az enyém. Elnézést a fényképek kicsit rossz minősége miatt, de mivel a pizza frissen jó, gyorsan, még az este folyamán le kellett fényképeznem, különben nem lett volna mit! :)

Paradicsomos-csirkemelles paleo pizza - hozzávalók:

a tésztához:
15 dkg finomra őrölt (héjas) mandula
1 ek lenmagliszt
2 tojás
3 ek paleolaj
1/2 tk szódabikarbóna
1 tk tengeri só
1/2 tk oregánó/bazsalikom
1/2 tk őrölt rozmaring

a paradicsomszószhoz:
2 nagyobb paradicsom
1 extrém kicsi fej hagyma
1 nagyobb cikk fokhagyma
1 nagyobb blöggyintés Cocomas kókusztejszín
egy csipet őrölt bors
egy csipet só
egy csipet oregánó/bazsalikom

a feltéthez:
20 dkg csirkemell
ízlés szerint só és bors
4-5 db koktélparadicsom
kevés kemény sajt, pl. trappista

A pizzatészta hozzávalóit gyúrd össze egy tálban, majd pihentesd a hűtőszekrényben legalább 30 percig. Amíg a tészta hűl, készítsd el a feltétet. Forró, lobogó vízben 1-2 perc erejéig főzd a paradicsomot, hogy könnyebb legyen eltávolítani a héját. Egy kevés olajon párold a hagymát aranysárgára, majd add hozzá a zúzott fokhagymát és a kis kockákra vágott, héjától megszabadított paradicsomot. Add hozzá a fűszereket, és főzd addig, amíg el nem fő a leve. Ha már kellőképpen sűrű, lazítsd fel a kókusztejszínnel, majd vedd le a gázról. A csirkemellet vágd apró kockákra, és egy kevés olívaolajon, serpenyőben süsd aranybarnára.

Fél óra pihentetést követően vedd ki a hűtőből a tésztát, majd enyhén olajos kézzel formázz belőle cipót, és helyezd egy sütőpapírral kibélelt tepsibe. Végy egy másik darab sütőpapírt, és a két lap között óvatosan lapogasd el a tésztát, lehetőleg minél egyenletesebbre. Körülbelül 25-26 cm-es pizzát kell kapnod. Kend meg előbb a tejszínes paradicsomszósszal, majd szórd meg a csirkemellel, a paradicsommal és a sajttal. 180 fokra előmelegített sütőben süsd 20-25 percig, és még melegen tálald.

Sült karfiol szilva chutney-val

Bár a hétvége fantasztikusan telt, hiszen az idő és a táj is nagyon szép volt ott, amerre jártunk, a könnyed ebédeknek pár nap erejéig búcsút kellett intenem, és bizony, a gyomrom megsínylette az étrendtől való - némileg radikális - eltérést. Öt hónap után például újra a villám végére tűztem egy-két falat krumplit, és be kell vallanom, hogy bár a belőle készült tócsni nagyon ízletes volt, nem vágyom visszakerülni a burgonyafogyasztók népes táborába. Így a hét elejére olyan ételt kerestem, amely "gyógyírt" jelenthet megfáradt gyomromnak, és rápillantva a feltornyosuló egyetemi feladatokra, a "drága" időmből sem rabol el túl sokat.

Eszembe jutott kedvenc vegetariánusom blogja, amelyen pár héttel ezelőtt egy nagyon szép fotóval illusztrált receptbe botlottam, és mivel - meglepetésemre - minden hozzávaló megvolt a konyhámban, neki is láttam elkészíteni. A művelet nem vett igénybe 1 óránál többet, és az eredmény sem okozott csalódást. Sokan furcsállni fogják, hogy a gyomrom megnyugtatására viszonylag csípős ételt választottam, de én már csak ilyen ritka példány vagyok! :)

Sült karfiol szilva chutney-val - hozzávalók:

1 kis fej karfiol
őrölt fehérbors
só
olívaolaj

1 nagyon kicsi fej hagyma
30-35 dkg szilva
az alábbi fűszerek ízlés szerint: Cayenne bors
                                                   fahéj
                                                   szegfűszeg
                                                   szerecsendió
                                                   green thai chili fűszerkeverék
                                                   csillagánizs
                                                   (őrölt) gyömbér
1-2 ek méz - attól függően, mennyire édes a szilvánk


A karfiolt szedd szét nagyobb rózsákra, majd szeleteld kb. 1 cm széles falatokra. Kend be mindkét oldalát olívaolajjal, és fűszerezd a sóval és a borssal. Fektesd a szeleteket sütőpapírral bélelt tepsibe, és előmelegített sütőben süsd 20-25 percig (egyszer legalább meg kell őket fordítani.)

A chutney-hoz vágd a hagymát apró kockákra, majd dinszteld meg egy kevés olívaolajon/kókuszzsíron. Amikor már üvegesre pároltad, add hozzá a szilvát és a fűszereket. Várd meg, amíg egy kis levet ereszt, majd a végén csorgasd rá a mézet. Várj 1-2 percet, és már el is olthatod alatta a gázt. Ugye, milyen egyszerű? :)