A múlt héten születésnapot ünnepeltünk, Jobbik fél negyed százados lett, így itt volt a remek alkalom, hogy legálisan készíthessek valami édeset. Aranyos volt, azt mondta, készítsek olyat, ami finom, és én is ehetek belőle (nehéz is lett volna megállni, hogy ne egyek bele a tortájába, így legalább nem volt lelkiismeret-furdalásom).
Nem sokat törtem a fejem, milyen tortának örülne a legjobban a csoki- és kakaókedvelő szerelmem, csak a megvalósítás nem volt egyértelmű számomra. Személy szerint nagyon kedvelem a nyers édességeket, a hozzávalók összes ásványi anyagait és vitaminjait megőrzik, és az elkészítési folyamat is tizedére redukálódik. Emily nyers vegán honlapja az egyik legnagyobb kedvencem, csak ámulok és bámulok a nagyszerű képeken és a csodás recepteken. Emily karácsonyi ajánlatai között találtam rá erre a receptre, és a Jobbik féllel történő rövid egyeztetés után végül ez lett A torta idén. Sajnos, a képek nem tükrözik vissza, mennyire fantasztikusan finom a torta, és élőben még szebb volt!
Csokoládétorta narancsos kókuszhabbal, kókuszchipsszel és vörösáfonyával - hozzávalók:
1 bögre aszalt datolya
1 bögre dió
1 avokádó
2 ek méz - bármilyen édesítővel helyettesíthető, én most csak az állaga miatt választottam
2 ek olvasztott kókuszzsír
1 ek karobpor
1-2 ek kakaópor
1 vanília kikapart magjai
egy csipet Himalája só
1/4 bögre kókusztej (Ayor-D, 60%-os)
2 dl kókuszkrém (Cocomas)
1 narancs reszelt héja
díszítésként: kókuszchips és aszalt vörösáfonya
Egy 18 cm-es kapcsos tortaformát bélelj ki celofánnal, hogy a kész tortát könnyebb legyen eltávolítani a formából. A tésztához a datolyát, a diót és egy evőkanál kakaót (ha nem szeretnéd, hogy nagyon édes legyen) tedd egy késes aprítóba, és őröld egészen addig, amíg a hozzávalók elkezdenek összetapadni. A tésztát egyenletesen nyomkodd a formába, és tedd hűtőbe.
A "pudinghoz" az avokádót, a kókuszzsírt, a mézet, a karobport, a maradék kakaót, a vaníliát, a kevés sót, valamint a kókusztejet turmixold össze homogén krémmé. Ha túl sűrűnek találod, tovább lazíthatod kókusztejjel. Simítsd a formában pihenő tésztára, és tedd vissza a hűtőbe.
A tejszínhabhoz végy egy doboz kókuszkrémet, vágd le a tetejét, és pihentesd egy éjszakán át a hűtőben, így sokkal keményebbre verheted a habot. Mielőtt felvernéd, reszeld bele egy narancs héját, vigyázva, hogy a fehér héjból ne kerüljön a habba. Simítsd a csokoládés rétegre, és pihentesd a tortát egész éjszaka a hűtőben.
Másnap díszitsd fel, és már eheted is :) Megéri rá várni, nagyon-nagyon finom! :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: narancs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: narancs. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. február 12., szerda
2014. január 25., szombat
Gránátalmás narancslekvár
Az alábbi recept szintén a vizsgamentes hét folyományaként született.
Nagyon szeretem a különböző lekvárokat, bár nem fogyasztottam, és nem is fogyasztom túlságosan gyakran. Szívesen kentem meg vele a pirítósom vagy szívesen csempésztem bele a kedvenc süteményeimbe (zserbó, ah...) vagy Skóciában szívesen elmajszoltam pár kanállal egy szelet sajttorta mellé. A kedvencem a sárgabarack-lekvár, édesanyámé verhetetlen a maga kategóriájában, megközelítőleg sem ízlett annyira egyik sem, mint az övé (és az enyém, mert az elmúlt pár évben, bizony, már együtt készítettük). Az is előfordult, hogy tanulás közben lekvárt nassoltam csoki vagy gyümölcs helyett (azt hiszem, rossz döntést hoztam minden egyes alkalommal, amikor így tettem :) ).
Azonban már jó ideje nem ettem és nem is kívántam, egyáltalán nem hiányzott az "új" konyhámból. Ezért is volt meglepő, hogy valamelyik nap úgy ébredtem, hogy majd' megvesztem egy kis lekvárért. Gyorsan a tettek mezejére léptem, és szétnéztem a hűtőben, milyen gyümölcsöt tudok feláldozni a lekvárkészítés oltárán. Pár narancs és egy kis gránátalma árválkodott elfogyasztásra várva... Gondoltam, érdekes kombináció lesz, próbáljuk meg! Mission completed and the result is more than awesome!! :)
Gránátalmás narancslekvár - hozzávalók (1 db 2 dl-es üveg):
2 öklömnyi narancs (168 cm vagyok, szóval az én öklöm nem túl nagy :) )
1/2 nagyobbacska gránátalma magjai
3-5 ek eritrit
1/2 lime leve
1 csillagánizs
Kezdd a macerásabb résszel. A narancsok héját egy zöldséghámozó segítségével távolítsd el úgy, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon a szép, narancssárga héjon, mert az megkeserítheti a lekvárod. A levágott narancshéjakat vágd gyufaszál vastagságú kis csíkokra (ha hosszúnak találod a csíkokat, meg is felezheted őket). Ez egy kis ideig eltart, de nem szabad feladni, a befektetett munka triplán megtérül! :)
A gránátalma magjait 3 ek eritrittel tedd késes aprítóba vagy turmixba, és pürésítsd. Ha nem szereted a gránátalma-magok apró magocskáit, szűrd át a pürét egy konyhai szűrőn vagy gézlapon. A gránátalma-masszát tedd egy magasabb falú fazékba, és kezdd el felforralni. Amikor már veszített a levéből, add hozzá a vékony csíkokra vágott narancshéjat, a lime levét és a csillagánizst (és ha még édesebbre szeretnéd, eritritet ízlés szerint). Addig főzd a szirupban, amíg majdnem teljesen megpuhul.
Közben a narancsokat szedd cikkekre, és filézd ki őket (újabb kissé időigényes munka...). Vágd apró kockákra, és idővel add hozzá a gránátalmás-narancshéjas masszához. Főzd fedő alatt addig, amíg a narancsok teljesen szétfőnek, majd vedd le a fedőt, és hagyd a tűzön addig, amíg eléri a megfelelő lekvár-sűrűséget (nálam nagyjából a főzési idő 60-75 perc volt). Még forrón töltsd kis üveg(ek)be, zárd le, és állítsd fejre legalább 15 percre.
Megjegyzés: Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, de az eritrit a lekvárokban hajlamos kikristályosodni. Engem nem zavar, élvezem, ahogy ropog a fogam alatt. Ha úgy gondolod, ezt mindenképp szeretnéd elkerülni, használhatsz mézet édesítőszerként.
Nagyon szeretem a különböző lekvárokat, bár nem fogyasztottam, és nem is fogyasztom túlságosan gyakran. Szívesen kentem meg vele a pirítósom vagy szívesen csempésztem bele a kedvenc süteményeimbe (zserbó, ah...) vagy Skóciában szívesen elmajszoltam pár kanállal egy szelet sajttorta mellé. A kedvencem a sárgabarack-lekvár, édesanyámé verhetetlen a maga kategóriájában, megközelítőleg sem ízlett annyira egyik sem, mint az övé (és az enyém, mert az elmúlt pár évben, bizony, már együtt készítettük). Az is előfordult, hogy tanulás közben lekvárt nassoltam csoki vagy gyümölcs helyett (azt hiszem, rossz döntést hoztam minden egyes alkalommal, amikor így tettem :) ).
Azonban már jó ideje nem ettem és nem is kívántam, egyáltalán nem hiányzott az "új" konyhámból. Ezért is volt meglepő, hogy valamelyik nap úgy ébredtem, hogy majd' megvesztem egy kis lekvárért. Gyorsan a tettek mezejére léptem, és szétnéztem a hűtőben, milyen gyümölcsöt tudok feláldozni a lekvárkészítés oltárán. Pár narancs és egy kis gránátalma árválkodott elfogyasztásra várva... Gondoltam, érdekes kombináció lesz, próbáljuk meg! Mission completed and the result is more than awesome!! :)
Gránátalmás narancslekvár - hozzávalók (1 db 2 dl-es üveg):
2 öklömnyi narancs (168 cm vagyok, szóval az én öklöm nem túl nagy :) )
1/2 nagyobbacska gránátalma magjai
3-5 ek eritrit
1/2 lime leve
1 csillagánizs
Kezdd a macerásabb résszel. A narancsok héját egy zöldséghámozó segítségével távolítsd el úgy, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon a szép, narancssárga héjon, mert az megkeserítheti a lekvárod. A levágott narancshéjakat vágd gyufaszál vastagságú kis csíkokra (ha hosszúnak találod a csíkokat, meg is felezheted őket). Ez egy kis ideig eltart, de nem szabad feladni, a befektetett munka triplán megtérül! :)
A gránátalma magjait 3 ek eritrittel tedd késes aprítóba vagy turmixba, és pürésítsd. Ha nem szereted a gránátalma-magok apró magocskáit, szűrd át a pürét egy konyhai szűrőn vagy gézlapon. A gránátalma-masszát tedd egy magasabb falú fazékba, és kezdd el felforralni. Amikor már veszített a levéből, add hozzá a vékony csíkokra vágott narancshéjat, a lime levét és a csillagánizst (és ha még édesebbre szeretnéd, eritritet ízlés szerint). Addig főzd a szirupban, amíg majdnem teljesen megpuhul.
Közben a narancsokat szedd cikkekre, és filézd ki őket (újabb kissé időigényes munka...). Vágd apró kockákra, és idővel add hozzá a gránátalmás-narancshéjas masszához. Főzd fedő alatt addig, amíg a narancsok teljesen szétfőnek, majd vedd le a fedőt, és hagyd a tűzön addig, amíg eléri a megfelelő lekvár-sűrűséget (nálam nagyjából a főzési idő 60-75 perc volt). Még forrón töltsd kis üveg(ek)be, zárd le, és állítsd fejre legalább 15 percre.
Megjegyzés: Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, de az eritrit a lekvárokban hajlamos kikristályosodni. Engem nem zavar, élvezem, ahogy ropog a fogam alatt. Ha úgy gondolod, ezt mindenképp szeretnéd elkerülni, használhatsz mézet édesítőszerként.
Címkék:
édes,
gyümölcs,
különleges,
lekvár,
narancs,
reggeli,
vegetáriánus,
xilit
2014. január 8., szerda
Pisztáciás "piskóta" tejszínes-gyömbéres narancskrémmel
A karácsonyi lazítás idején sokat lógtam a tévé előtt (gyakorlatilag az év egyetlen szaka, amikor be van kapcsolva, persze, leszámítva az olimpiákat), különösen sok időt töltöttem a TV Paprika nézésével. Rengeteg jó ötlettel és érdekes fogásokkal ismerkedhet meg az ember, és pillanatok alatt meg lehet tervezni a menüt hetekre előre. Mindig ámulok és bámulok az ételek és hozzávalók kavalkádján, és ájultan nézem azt a számtalan finomságot, amelyeket percek alatt varázsolnak a tányérokra. Sokszor a legegyszerűbb ötletek és fogások a legínycsiklandóbbak.
Az egyik műsorban olyan desszertet készítettek, amelyet kifejezetten a lisztérzékenyek kedvéért állítottak össze. Sajnos, a teljes recept feljegyzésére nem volt időm, de mivel nem volt különösebben bonyolult, nagyjából megjegyeztem, paleósítottam, és ízlésemre formáltam. Meg kell hagyni, osztatlan sikert aratott az omlós és könnyű piskóta, valamint a kissé savanykás krém, amit gyorsan rögtönöztem a torta mellé. Csak a pisztácia pucolása ne tartott volna olyan sokáig! :)
Pisztáciás piskóta tejszínes-gyömbéres narancskrémmel - hozzávalók:
15 dkg tisztított, natúr pisztácia
2 tojás
8 dkg eritrit
csipet só
1,5 tk szódabikarbóna
1 narancs héja
2 kisebb narancs
1 dl Cocomas
kb. 2 cm-nyi frissen reszelt gyömbér
1 csillagánizs
2-3 ek eritrit
Első lépésként, ha héjas pisztáciát vásároltál, szabadítsd meg a pisztáciát attól. Ez hosszadalmas, fárasztó és az ujjaknak igen fájdalmas művelet, viszont pénztárcakímélőbb :) Aprítsd ízlés szerint, nálam most elég darabos maradt. Válaszd szét a tojásokat, a sárgákat 3 dkg eritrittel fehéredésig keverd, majd add hozzá az őrölt pisztáciát és 1 narancs héját. Ebben a stádiumban a massza eléggé masszív, de ez nem gond. A tojások fehérjét egy csipet sóval és 5 dkg eritrittel verd kemény habbá, egészen addig, amíg a habverő kis csúcsokat kezd hagyni a habban. Apránként, ügyelve, hogy ne nagyon törjön össze a hab, keverd a pisztáciás masszához. Tedd "kivajazott" vagy sütőpapírral bélelt 18 cm-es kapcsos tortaformába, és süsd 180 fokon 20-25 percig.
A krémhez a narancsokat tisztítsd meg és darabold fel kis kockákra (én ki is filéztem, nehogy kesernyéssé váljon a krém). Add hozzá a gyömbért, a csillagánizst és az eritritet, valamint 2-3 ek hideg vizet is. Tedd a tűzre, és kevergesd addig, amíg el nem fövi a leve nagy részét. Add hozzá a kókuszkrémet, és főzd addig, amíg ismét besűrűsödik. Ha nem szereted darabosan, botmixerrel teheted homogénebbé.
Az egyik műsorban olyan desszertet készítettek, amelyet kifejezetten a lisztérzékenyek kedvéért állítottak össze. Sajnos, a teljes recept feljegyzésére nem volt időm, de mivel nem volt különösebben bonyolult, nagyjából megjegyeztem, paleósítottam, és ízlésemre formáltam. Meg kell hagyni, osztatlan sikert aratott az omlós és könnyű piskóta, valamint a kissé savanykás krém, amit gyorsan rögtönöztem a torta mellé. Csak a pisztácia pucolása ne tartott volna olyan sokáig! :)
Pisztáciás piskóta tejszínes-gyömbéres narancskrémmel - hozzávalók:
15 dkg tisztított, natúr pisztácia
2 tojás
8 dkg eritrit
csipet só
1,5 tk szódabikarbóna
1 narancs héja
2 kisebb narancs
1 dl Cocomas
kb. 2 cm-nyi frissen reszelt gyömbér
1 csillagánizs
2-3 ek eritrit
Első lépésként, ha héjas pisztáciát vásároltál, szabadítsd meg a pisztáciát attól. Ez hosszadalmas, fárasztó és az ujjaknak igen fájdalmas művelet, viszont pénztárcakímélőbb :) Aprítsd ízlés szerint, nálam most elég darabos maradt. Válaszd szét a tojásokat, a sárgákat 3 dkg eritrittel fehéredésig keverd, majd add hozzá az őrölt pisztáciát és 1 narancs héját. Ebben a stádiumban a massza eléggé masszív, de ez nem gond. A tojások fehérjét egy csipet sóval és 5 dkg eritrittel verd kemény habbá, egészen addig, amíg a habverő kis csúcsokat kezd hagyni a habban. Apránként, ügyelve, hogy ne nagyon törjön össze a hab, keverd a pisztáciás masszához. Tedd "kivajazott" vagy sütőpapírral bélelt 18 cm-es kapcsos tortaformába, és süsd 180 fokon 20-25 percig.
A krémhez a narancsokat tisztítsd meg és darabold fel kis kockákra (én ki is filéztem, nehogy kesernyéssé váljon a krém). Add hozzá a gyömbért, a csillagánizst és az eritritet, valamint 2-3 ek hideg vizet is. Tedd a tűzre, és kevergesd addig, amíg el nem fövi a leve nagy részét. Add hozzá a kókuszkrémet, és főzd addig, amíg ismét besűrűsödik. Ha nem szereted darabosan, botmixerrel teheted homogénebbé.
2014. január 6., hétfő
Narancsos-diós sültcékla-saláta
Korábban már megírtam, hogy nem igazán vallottam magam nagy zöldség-rajongónak, azonban a hagyományos köreteket a paleo diétában el kellett felejteni, így rá "kellett fanyalodnom" a zöldségre. Igen, a diéta elején úgy gondoltam, hogy csak muszájból eszem zöldséget, és különben is, alig van csak pár, amit hajlandó vagyok megenni. Aztán a hetek múlásával egyre több felhasználást tanultam meg és lestem el nálam sokkal tapasztaltabb paleósoktól, és ma már minden zöldségben meglátom a lehetőséget - a magam számára.
Mi a céklát nem sokféleképpen készítjük otthon, leginkább eltesszük ecetes lében, esetleg hajszálvékonyra vágva salátába keverjük. Az elmúlt hetekben sok olyen újságcikkbe és receptbe botlottam, amelyek a sült cékla nagyszerűségéről és változatos felhasználásáról szóltak, így eldöntöttem, az ünnepi időszak végével én is teszek egy próbát. Most egy igazán könnyű salátát mutatok, amelyet nemcsak egyszerű elkészíteni, de merően más azokhoz képest, amiket korábban fogyasztottam.
Narancsos-diós sültcékla-saláta - hozzávalók egy személyre:
1 gumó cékla
1 narancs
1 kisebb marék durvára vágott dió/pisztácia
1 ek olívaolaj
ízlés szerint narancsbors és Himalája-só
1 kk almaborecet
A céklát alaposan mosd meg, majd tekerd be alufóliával, és tedd tepsibe. Süsd 200 fokos sütőben legalább 1 órán keresztül. Miután kihűlt, hámozd meg és vágd olyan vékony szeletekre, amilyenekre csak sikerül. Egy fél narancsot filézz ki, és fektesd a céklaszeletekre. A narancs másik felének levét facsard ki, add hozzá az olívaolajat, az ecetet, a sót és a narancsborsot, majd locsold meg a salátát. Végül add hozzá a durvára aprított diót is.
Mi a céklát nem sokféleképpen készítjük otthon, leginkább eltesszük ecetes lében, esetleg hajszálvékonyra vágva salátába keverjük. Az elmúlt hetekben sok olyen újságcikkbe és receptbe botlottam, amelyek a sült cékla nagyszerűségéről és változatos felhasználásáról szóltak, így eldöntöttem, az ünnepi időszak végével én is teszek egy próbát. Most egy igazán könnyű salátát mutatok, amelyet nemcsak egyszerű elkészíteni, de merően más azokhoz képest, amiket korábban fogyasztottam.
Narancsos-diós sültcékla-saláta - hozzávalók egy személyre:
1 gumó cékla
1 narancs
1 kisebb marék durvára vágott dió/pisztácia
1 ek olívaolaj
ízlés szerint narancsbors és Himalája-só
1 kk almaborecet
A céklát alaposan mosd meg, majd tekerd be alufóliával, és tedd tepsibe. Süsd 200 fokos sütőben legalább 1 órán keresztül. Miután kihűlt, hámozd meg és vágd olyan vékony szeletekre, amilyenekre csak sikerül. Egy fél narancsot filézz ki, és fektesd a céklaszeletekre. A narancs másik felének levét facsard ki, add hozzá az olívaolajat, az ecetet, a sót és a narancsborsot, majd locsold meg a salátát. Végül add hozzá a durvára aprított diót is.
2014. január 5., vasárnap
Diósült narancsos-kakukkfüves sült répával
Az ünnepek végével lassan a kedvem is elment a húsevéstől. Be kell vallanom, bár nagy húsevő vagyok, alkalmanként annyira telítődöm a különböző húsokkal, hogy minden mást szívesebben megeszek, csak húst ne lássak a tányéromon. Ha korábban ebbe a szakaszba értem, mindig túrós tésztát, sonkás-tejszínes gnocchit vagy krumplipürét készítettem párolt gombával, de a jelenlegi életmódom nem igazán tolerálja ezeket a megoldásokat.
Mivel az ünnepek alatt - a sok eszem-iszomtól - a gyomrom is tágult egy picit, így egy sima saláta nem tűnt opciónak - legalábbis 1-2 hétig még biztosan nem. Ha nincs ötletem, hogy mit készítsek, és ha valami új ízre is vágyom, mindig benézek a vegán és vegetáriánus blogokra. Ezeken a honlapokon mindig egy teljesen más világot fedezek fel magamnak, és olyan fogásokba botlom, amelyek létezéséről soha nem is hallottam korábban. Így keveredtem el ismét Anna vegetáriánus receptgyűjteményéhez, ahol ezzel a fantasztikus főétel-ötlettel ismerkedtem meg. Sülés közben végig az járt a fejemben, hogy egy kis manó talán húst is csempészett a tepsibe, hiszen teljesen olyan illat terjengett a konyhámban, mintha fasírtot sütnék. És az íze - mennyei. A köretet Jamie Oliver inspirálta.
Diósült narancsos-kakukkfüves sült répával - hozzávalók:
A diósülthöz:
25 dkg mandula-dió-szezámmag keverék
40 dkg paradicsom hámozva, felkockázva
1 nagyobb fej vöröshagyma
3 tojás
5 dkg parmezán - ebből bizony kicsit több kellett volna, de csak ennyi volt itthon, így került 3 kisebb tojás a masszába az eredeti recept 2 tojása helyett
1 tk morzsolt kakukkfű
2 tk szárított zsálya
1 ek aprított petrezselyem
1/2 tk menta - ebben hiányt szenvedtem, de legközelebb, remélem, ez is kerül bele
1 tk dijoni mustár
1 tk friss citromlé
ízlés szerint só és feketebors
A sült répához:
6 közepes szál répa
1 nagyobb narancs
1-2 csipet Himalája-só
1-2 csipet morzsolt kakukkfű
nagyon kevés vaj - ez a paleóban kompromisszum, ghível helyettesíthető
A diósülthöz a magkeveréket aprítsd durvára, majd pirítsd meg egy serpenyőben. A paradicsom meghámozásához tégy fel forrni egy kevés vizet, és amikor gyöngyözni kezd, tedd bele a paradicsomokat. Ha megrepedt a héjuk, zárd el a gázt, hűtsd le és hámozd meg, majd darabold fel őket egészen apró kockákra. Aprítsd fel a vöröshagymát, és ha friss fűszereket használsz, azokat is, majd keverd hozzájuk az összes többi hozzávalót. Sütőpapírral bélelj ki egy 18-20 cm-es tortaformát, öntsd bele a masszát, és tedd 180 fokos sütőbe körülbelül 40-45 percre. Akkor jó, ha a hústűt tisztán húzod ki a sültből.
A répákat hámozd meg, majd vágd fel nagyobb darabokra, és fektesd őket egy tepsibe. A narancs héját egy zöldséghámozó segítségével vágd a répa tetejére, vigyázva, hogy a sárga héj alatti fehér rétegből ne kerüljön az ételbe. Csavard rá a narancs levét. Szórd meg sóval és kakukkfűvel, tégy a tetejére egy kevés vajat, majd fedd le alufóliával. 180-200 fokos sütőben süsd előbb 1 órán keresztül, majd távolítsd el a fóliát, és süsd még további 10 percig. Ínycsiklandozó, nem igaz? :)
Mivel az ünnepek alatt - a sok eszem-iszomtól - a gyomrom is tágult egy picit, így egy sima saláta nem tűnt opciónak - legalábbis 1-2 hétig még biztosan nem. Ha nincs ötletem, hogy mit készítsek, és ha valami új ízre is vágyom, mindig benézek a vegán és vegetáriánus blogokra. Ezeken a honlapokon mindig egy teljesen más világot fedezek fel magamnak, és olyan fogásokba botlom, amelyek létezéséről soha nem is hallottam korábban. Így keveredtem el ismét Anna vegetáriánus receptgyűjteményéhez, ahol ezzel a fantasztikus főétel-ötlettel ismerkedtem meg. Sülés közben végig az járt a fejemben, hogy egy kis manó talán húst is csempészett a tepsibe, hiszen teljesen olyan illat terjengett a konyhámban, mintha fasírtot sütnék. És az íze - mennyei. A köretet Jamie Oliver inspirálta.
Diósült narancsos-kakukkfüves sült répával - hozzávalók:
A diósülthöz:
25 dkg mandula-dió-szezámmag keverék
40 dkg paradicsom hámozva, felkockázva
1 nagyobb fej vöröshagyma
3 tojás
5 dkg parmezán - ebből bizony kicsit több kellett volna, de csak ennyi volt itthon, így került 3 kisebb tojás a masszába az eredeti recept 2 tojása helyett
1 tk morzsolt kakukkfű
2 tk szárított zsálya
1 ek aprított petrezselyem
1/2 tk menta - ebben hiányt szenvedtem, de legközelebb, remélem, ez is kerül bele
1 tk dijoni mustár
1 tk friss citromlé
ízlés szerint só és feketebors
A sült répához:
6 közepes szál répa
1 nagyobb narancs
1-2 csipet Himalája-só
1-2 csipet morzsolt kakukkfű
nagyon kevés vaj - ez a paleóban kompromisszum, ghível helyettesíthető
A diósülthöz a magkeveréket aprítsd durvára, majd pirítsd meg egy serpenyőben. A paradicsom meghámozásához tégy fel forrni egy kevés vizet, és amikor gyöngyözni kezd, tedd bele a paradicsomokat. Ha megrepedt a héjuk, zárd el a gázt, hűtsd le és hámozd meg, majd darabold fel őket egészen apró kockákra. Aprítsd fel a vöröshagymát, és ha friss fűszereket használsz, azokat is, majd keverd hozzájuk az összes többi hozzávalót. Sütőpapírral bélelj ki egy 18-20 cm-es tortaformát, öntsd bele a masszát, és tedd 180 fokos sütőbe körülbelül 40-45 percre. Akkor jó, ha a hústűt tisztán húzod ki a sültből.
A répákat hámozd meg, majd vágd fel nagyobb darabokra, és fektesd őket egy tepsibe. A narancs héját egy zöldséghámozó segítségével vágd a répa tetejére, vigyázva, hogy a sárga héj alatti fehér rétegből ne kerüljön az ételbe. Csavard rá a narancs levét. Szórd meg sóval és kakukkfűvel, tégy a tetejére egy kevés vajat, majd fedd le alufóliával. 180-200 fokos sütőben süsd előbb 1 órán keresztül, majd távolítsd el a fóliát, és süsd még további 10 percig. Ínycsiklandozó, nem igaz? :)
Címkék:
alternatíva,
dió,
ebéd,
gyümölcs,
kedvenc,
különleges,
mandula,
narancs,
szezám,
tél,
vegetáriánus,
zöldség
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













